Koszorúzással tisztelegtek az 1849 október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. A Corpus Hungaricum szobornál rendezett megemlékezésen dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet, majd a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak közreműködésével elevenítették fel a „magyar Golgota” gyászos napjait. A Halesz ligetben is emlékeztek, ahol 1849 augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal a haza védelmében.

A hagyományokat folytatva Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata, valamint a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága közös koszorúzást szervezett a Nemzeti Gyásznapon. A Corpus Hungarikum szobornál a történelmi zászlók bevonulását követően a Himnusz hangjai csendültek fel, majd dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet.

A főjegyző kiemelte, hogy 165 év után is élő történelmi eseményként kezeljük október 6-át, mert az aradi vértanúk kultusza erősen él a magyar nemzet lelkében. Hangsúlyozta, hogy a vértanúk minden cselekedetükkel hazájukat szolgálták, felelősséget vállalva tetteikért és megmutatták az utókornak, hogy mit jelent igaz magyarnak lenni. dr. Molnár Krisztián kiemelte, hogy a hazának ma is szolgálatkész, felelősségteljes emberekre van szüksége.

A beszédet követően a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai elevenítették fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás időszakát. A megemlékező műsor után Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és az Összhaderőnemi Parancsnokság is koszorút helyezett el a szobornál. A hagyományoknak megfelelően koszorúzással emlékezett a Wagner Nándor szobrászművész művészeti és szellemi örökségét őrző és ápoló Academia Humana Alapítvány is. Wagner egyik fő műve a „Corpus Hungaricum” még itthon készült, és 1999-ben, kőelemekkel kibővítve Székesfehérváron állították fel.

Reggel a Halesz ligetben is emlékeztek a Nemzeti Gyásznapon. A ’48-as emlékműnél Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Dienesné Fluck Györgyi, Deák Lajosné és dr. Horváth Miklósné önkormányzati képviselők koszorúztak. A parkban található emlékművet, amelyet az 1848-49-es fegyveres szabadságharc utolsó felvonása, a haleszi felkelés emlékére állított Székesfehérvár lakossága. 1849 augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal a haza és a szabadság védelmében. A székesfehérvári vértanúk emlékoszlopát a Halesz-kertben közadakozásból emelték 1888. augusztus 15-én. A parkban a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola diákjai műsorral emlékeztek meg az aradi vértanúkról.

Képgaléria a megemlékezésről