"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."

(Szent-Györgyi Albert)

A kompetencia alapú oktatásról

„A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.” (2012. NAT)

Az iskolák feladata, ezekben a mondatokban fogalmazódik meg a Nemzeti Alaptantervben.

Mit is értünk ma a kompetencia alapú oktatáson?

A NAT a következőképpen határozza meg: Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.

A következő kompetencia területek vannak:

• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvi kommunikáció
• Matematikai kompetencia
• Természettudományos és technikai kompetencia
• Digitális kompetencia
• Szociális és állampolgári kompetencia
• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
• A hatékony, önálló tanulás

Intézményünk legfontosabb célkitűzése eddig is a tanulóink felkészítése a felnőtt létre és egész életen át tartó tanulás képességének kialakítására volt.

Már a 2006/2007-es tanévtől csatlakoztunk egy HEFOP pályázat által meghirdetett programhoz, a kompetencia alapú oktatáshoz.  A hangsúlyt az ismeretek halmozásáról a kompetenciákra, a képességek, készségek és az alkalmazás-képes tudás fejlesztésére helyeztük át. A gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jutottak ismeretekhez, az eltéréseket figyelembe véve más-más pedagógiai módszerek alkalmazásával. Ennek eredményeként személyre szabott fejlesztés jött létre.
Ma már az országos teljesítménymérések is igazolták ennek a pedagógiai módszernek az eredményességét.

A projekt új szemléletével, tanulásszervezési módszereivel és korszerű eszközeivel lehetőséget kínált arra, hogy az iskola pedagógiai gyakorlatát megújítva az eddigieknél még jobb eredményt érjünk el a szövegértés és matematikai képességek, valamint a szociális és idegen nyelvi kompetenciák terén.

Az oktatás során a pedagógus az egyéni és a tanulói csoport sajátosságainak figyelembe vételével, differenciált tanulásszervezéssel, a tanulói tevékenységre építve, új módszerek, kooperatív technikák alkalmazásával érte el célját.

Tanítóink így emlékeznek vissza:

„A gyerekek szeretik az újszerű tanulási formát, sokkal felszabadultabbak, nyitottabbak az ismeretek befogadására. Egyéni képességeik jobban fejlődnek, saját tempóban, nagyobb sikerélményhez jutva végzik a feladatokat.

Az ismeretek megszerzése azoknak is élményszerű, akik visszahúzódóbbak, bátortalanok. A kooperatív technikák segítségével játékosan, örömmel dolgoznak együtt a gyerekek, egymás tudását kiegészítve, segítve munkájuk is hatékonyabb.”

„Mint minden oktatásnak az eredményesség a fokmérője: tanulóink szívesen és érdeklődve dolgoznak az órákon, és főleg jó hangulatban. Szeretnek olvasni, hamar megtanulnak közösen, egymásra figyelve dolgozni, elfogadni a másféle véleményt és örülni a közös vagy éppen a másik tanuló sikerének.

Ezek a mi sikereink is.”

A jövő feladatait-a NAT által meghatározott igényeket- biztonsággal, felkészülten tudjuk teljesíteni, hisz iskolánk pedagógusai a továbbképzések és a több éves gyakorlat során megszerezték azokat az ismereteket, módszerbeli jártasságokat, melyek birtokában képesek erre. Tantestületünkre az összedolgozás képessége jellemző a közös célokért, mely az egyik legnagyobb érték.

Valamennyien hiszünk Bolyai János gondolataiban: 

”Az igazat érteni, a szépet érezni, a jót gyakorolni kell!”